2014-ben jubileumot ünnepelt a Téka Népművészeti Tábor, hiszen idén nyáron harmincadik alkalommal fogadta a népművészet kedvelőit. A jubileumra a szervezők a már megszokott kézműves foglalkozásokkal várták az érdeklődőket. Az alapgondolat az elmúlt 30 év során sem változott, miszerint: Visszatérő rendszerességgel megtartani egy olyan tábort, ahol a zene, a tánc, a mesterségek egyszerre, egy helyen megtalálhatók. A lelkes táborlakók pedig 30 éve, az ország más régióiból, külföldről érkeznek, s élményekkel gazdagon térnek haza egy hét után. A szervezők pedig minden évben hozzátesznek valamit ehhez az élmény gyűjteményhez. A 30. Téka Népművészeti Tábor 2014. július 19-én kezdődött, melyen a Nagykállói Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Borsiné Sveda Anita közreműködésével 30 órás táncházat szerveztek, azaz 30 órán keresztül folyamatos élő népzene szólt, amire a táborlakók és az érdeklődők táncoltak, a folyamatos néptáncba bekapcsolódhattak és különböző népi hagyományos táncokat tanultak meg egymástól, illetve a táncoktatóktól, egymást váltva, több mint egy napon át. Ezalatt nem szakadt meg az élő zenével kísért néptánc a kísérlet helyszínéül szolgáló területen, a tábor tánccsűrjében.

P1150998 P1160006 P1160029 P1160072 P1160081 P1160136 P1160139 P1160147

Milyen rekordot állított fel vagy döntött meg?

A leghosszabb táncház foglalkozás rekordját 30 órával

Hol?

A Téka 2014 Népművészeti Tábor tánccsűrjében Nagykálló–Harangodon

Mikor?

2014. július 23-án 9 óra 02 perctől 24-én 15 óra 05 percig

Ki?

A Nagykállói Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, Borsiné Sveda Anita szervezésében a TÉKA 2014 tábor lakói, a táncban részt vett több száz személy, valamint a táncoktatók és a zenekarok

Részletek:

 A rekordkísérlet ünnepélyes megnyitójára 2014. július 23-án 9 órakor került sor a tábor tánccsűrjében. Az eseményen részt vettek táncoktatókként: Mahovics Tamás, Mahovicsné Ladányi Anita, Pálfi Anita Katalin, Barsi Csaba, Márton Attila, Márton Julianna, Márton Lászlóné és Ratkó Lujza, segítő táncoktatókként: Szilágyi Zita, Rencz Norbert, Kácsor-Ignácz Gabriella, Kácsor István, Bíróné Marsi Andrea, Szűcs János, Demarcsek Zsuzsa, Demarcsek György, Kiss Anita, Lévai Péter, Faragó Viktória és Puskás László, valamint két alkalmai zenekar, és két további, állandó együttes, a Bürkös Zenekar és a Bakator Zenekar tagjai: Orosz Sándor, Palazsnik László, Kerezsi Antal, Plajner Miklós, Nagy Barna, Dezsőházi Tamás, Walch Márton, Bagi Bálint, Fáy Ádám, Pachert András, Karacs Gyula, Péter Tamás, Kánai Bence, Heit Lóránd, Jeremiás Ádám, Török Péter és Bartalis Botond zenészek

A táncház kifejezés a hagyományos paraszti kultúrából származik és egykor a táncalkalmak helyszínét jelölte. Egy falu közösségének –legyen az bármely magyar falu – akár itthon, akár Erdélyben, megvolt a maga tánc eseményének rendje. Ezt a falu közössége íratlan szabályként tudta és alkalmazkodott hozzá. Ezek az idő előre haladtával lassan kikoptak és megszűntek a városiasodás hatására. A mai táncházak, melyeket ország és világszerte szerveznek, hazánkból indult ki 1970-ben. Ez azért fontos, mert egy városi táncos közeg élesztette újjá ezt a hagyományos paraszti szórakozási formát, azzal a különbséggel, hogy egy táncházban nem csak egy falu tánchagyományát elevenítik fel, hanem több faluét is. Ezért egy táncháznak ma elengedhetetlen része az irányított tánctanulás és ennek szabad, improvizatív táncolása az adott tájegység élő népzenéjére. Ilyen például a női énekhangra járt karikázó, a gyermekek tánctanulását segítő, és közösség építő népi játékok, a nótázás akár zenekarral, akár zenekar nélkül. Ezek összessége adja a mai táncházak rendjét.

 A rekordkísérlet alatt bárki eljöhetett meghallgatni a nótákat és részt vehetett a táncban, az előadás és a táncoktatás nyílt és nyilvános volt. A résztvevők önkéntesen feliratkozhattak a rekordkísérlet helyszínének bejáratánál, a tánccsűr falára kifüggesztett hirdetőlapra, a kísérlet teljes időtartamát pedig folyamatosan videofelvételen rögzítették a tánccsűrben felszerelt térfigyelő kamera segítségével.

 Július 23-án 8 óra 55 perckor rövid bevezető beszédek keretében Juhász Zoltán, Nagykálló polgármestere szavaival nyitották meg az eseményt, majd a bevezető végén 8 óra 58 perckor Jaczkó György görög katolikus parókus közös imádság keretében megáldotta az eseményt. A köszöntőt követően 9 óra 02 perckor a Kállai Kettős táncával kezdetét vette a rekordkísérlet, elindult a folyamatos táncház foglalkozás. A kísérlet során mindvégig jelen volt egy legalább néhány főből álló közönség is, amely gyakran együtt énekelt a résztvevőkkel. Július 24-én 15 óra 03 perckor a zenekar vezetésével a táncolók tánc közben elhagyták a tánccsűrt és az utolsó tánclépéseiket a csűrtől mintegy 40 méterre álló harangláb tövében tették meg, ezzel ért véget a muzsika és a leghosszabb táncház foglalkozás rekordkísérlete. A résztvevők által önkéntesen aláírt, a tánccsűr falára kifüggesztett hirdetőlapon szereplő nevek darabszámát a szervezők a kísérlet zárását követően összeszámolták és kiderült, legalább hatszáz résztvevő működött közre a rekord felállításában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Post Navigation