Az ATL Ipari és Kereskedelmi Kft. és a H-ION Kft. a BMGE Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel együttműködve, sikerrel alkották meg és működtették a Föld körüli pályán keringő ATL-1 elnevezésű műholdat, amely Magyarország első magánszférában készült műholdja. Küldetése egy új, speciális hőszigetelő anyag világűri környezetben tesztelése volt. A két magáncég ezzel az ún. „2PQ” méretű nano műholddal a legtovább működő magyar műholdat alkották meg. A SMOG-P elnevezésű műholdjuk pedig nemcsak Magyarország, de egyben a világ legkisebb működő műholdja is.
Milyen rekordot állított fel vagy döntött meg?
Az első magyar magán műhold, a legtovább működő magyar műhold és a legkisebb működő műhold rekordját
Hol?
BMGE Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken
Mikor?
2019 decemberétől 2020 októberéig
Ki?
Az ATL Ipari és Kereskedelmi Kft. és a H-ION Kft. a BMGE Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékkel együttműködve
Részletek:
Az ATL-1 magán műhold létrejötte sok éves csapatmunka eredménye, a projektben az Európai Unió és a Magyar Köztársaság is vállalt részfinanszírozást. A 2019 decemberében Új-Zélandról pályára helyezett ATL-1 műhold kifogástalanul működött, 380 km magasságú, poláris, alacsony pályán keringett, folyamatosan gyűjtötte és küldte az adatokat. Az ATL Kft és stratégiai partnere a H-ION Kft egy új szigetelő anyagcsalád tesztelését kívánta űri körülmények között elindítani. A szigetelő anyagcsalád és anyagszerkezet 12 évi kutatás eredményeképpen dr. Sinkó Katalin, az ELTE kutatója vezetésével jött létre. A műszaki tartalom pedig dr. Gschwindt András segítségével és a Metalloexpert Kft. részvételével valósult meg. Az alacsony pályás működésből következik, hogy naponta többször megkerülte a Földet, hol árnyékban, hol napsütésben kb. 7 km/s sebességgel.
A rekorderek a tudományos együttműködésük során sikerrel alkották meg és működtették a SMOG-P elnevezésű műholdat is, amely a tudomásuk szerint nemcsak Magyarország, de egyben a világ legkisebb működő műholdja is volt. az Európai Űrügynökség azért nem támogatta anyagilag a kísérletet, mert az ottani tudósok azt mondták, hogy ilyen kis méretű műhold nem tud keringeni a Föld körül. Ezért az Európai Unió és a Magyar Köztársaság vállalt részfinanszírozást a projektben. A Masat-1 nevű műhold létrehozása után a BMGE műegyetemi kutató csoport a kisebb méret irányába mozdult el. A cél egy 5x5x5 cm-es (1PQ) műhold volt, ilyet még soha, senkinek nem sikerült üzembe állítani és működtetni a világűrben. A 2019 decemberében Új-Zélandról pályára helyezett SMOG-P műhold kifogástalanul működött, 380 km magasságú, poláris, alacsony pályán keringett. Elsőként a SMOG-1 fejlesztése indult, fedélzetén az emberiség földi kommunikációs tevékenysége keltette elektroszmog kimutatására alkalmas mérőműszerrel. Az egyre nagyobb számban meginduló vezeték nélküli kommunikációt igénylő szolgáltatások, a nagy teljesítményeket használó műsorszórás által kisugárzott jelek jelentős része a világűrbe kerül. Ezek éppúgy gondot jelenthetnek, mint a levegő, a föld vagy a víz szennyezése. Tekintettel a világűri környezetben várható eddig ismeretlen technológiai kihívásra, megvalósításra került a SMOG-P is, mint a SMOG-1 előfutára. Mint előfutárnak (P-prekurzor) feladata a 2021-ben pályára állítani tervezett SMOG-1-re váró nehézségek feltérképezése. Ezáltal lehetőség nyílik a hosszabb élettartamra tervezett SMOG-1 konstrukciójának esetleges módosítására, tökéletesítésére. A SMOG-P mérésekkel bizonyította a Föld körüli térségben az ember keltette elektroszmog jelenlétét. A SMOG-P tehát világelső, mert ennyire kisméretű, kis tömegű, komplex feladatok ellátására alkalmas, működő műhold eddig nem létezett a világűrben. A műholdat a működése közben az amerikai légierő beazonosította, MO-105 számú OSCAR azonosítót kapott, a műhold NURAD azonosítója 44832 volt.